Az üzemanyagárak alakulása sokak mindennapi életét érinti: befolyásolja a családi költségvetést, a fuvarozási díjakat, a termékek árait, sőt akár a teljes gazdaság teljesítményét is. Azonban sokan nem látják át, hogy miért változnak időről időre az üzemanyagárak, és milyen szerepe van ebben a kőolaj világpiaci árának. Ebben a cikkben ezt a kapcsolatot mutatjuk be érthetően és közérthető példákon keresztül.
Mi határozza meg a kőolaj világpiaci árát?
A kőolaj ára a globális kereslet-kínálat törvényeinek megfelelően alakul. Az árakat több tényező mozgatja:
- Kereslet alakulása: Ha a világgazdaság növekedési pályán van, több olajra van szükség, így nő az ár. Ha recesszió vagy gazdasági visszaesés van, csökken a kereslet, így az ár is eshet.
- Kínálati oldali tényezők: Az OPEC és más olajtermelő országok kitermelési kvótái, termelési szünetek, politikai konfliktusok, szankciók mind befolyásolhatják a kínálatot.
- Pénzpiaci spekuláció: Az olaj ára nemcsak fizikai kereslet-kínálati tényezők alapján alakul, hanem a pénzügyi piacokon is kereskednek vele, így a befektetői hangulat is erős ármozgató tényező lehet.
- Természeti katasztrófák, háborúk, politikai válságok: Ezek az események gyors és jelentős ármozgásokat eredményezhetnek rövid idő alatt.
Hogyan függ ettől az üzemanyag ára?
A kőolajból finomítják a benzint, dízelt és egyéb üzemanyagokat, így logikus, hogy az alapanyag ára közvetlen hatással van a végtermék árára is. Az összefüggés azonban nem mindig olyan egyszerű és azonnali, mint elsőre gondolnánk.
Az árfolyamhatás
Magyarországon (és sok más országban) az olaj világpiaci ára amerikai dollárban van megadva. Mivel mi forintban fizetünk a kutakon, az árfolyam ingadozása is jelentős szerepet játszik. Ha a forint gyengül a dollárhoz képest, az üzemanyagár emelkedhet még akkor is, ha a kőolaj világpiaci ára éppen csökken.
Finomítói és logisztikai költségek
Az üzemanyag előállítása során további költségek is felmerülnek:
- szállítási díjak
- finomítási költségek
- raktározás
- elosztás
Ezek szintén beépülnek az árba, és nem mindig mozognak együtt a kőolaj árával.
Adók és szabályozások
Az üzemanyagár jelentős részét a különböző állami adók teszik ki. Magyarországon például:
- jövedéki adó
- általános forgalmi adó (ÁFA)
- környezetvédelmi díjak
Mivel ezek fix vagy törvény által meghatározott tételek, a kőolaj árának csökkenése nem mindig jelenik meg arányosan a töltőállomások árcéduláin.
Késleltetett átvitel
Még ha a kőolaj ára hirtelen csökken is, a töltőállomásokon nem feltétlenül azonnal érzékeljük a változást. Ennek oka, hogy:
- a korábban beszerzett, drágább készleteket még el kell adni,
- a finomítók és forgalmazók gyakran fokozatosan követik le az árváltozásokat,
- az árverseny mértéke is befolyásolja a gyorsaságot.
Miért nem követi mindig az üzemanyag ára pontosan a kőolaj árát?
Sok fogyasztó tapasztalja, hogy amikor a kőolaj ára emelkedik, az üzemanyagár szinte azonnal drágul. Ha viszont az olaj ára csökken, a benzin vagy dízel ára csak lassabban mérséklődik. Ezt nevezik sokan a „rakéta-felhúzó, ejtőernyő-leeresztő” jelenségnek. Ez többek között a piac versenyhelyzetéből, a készletezési szokásokból és a kereskedők árpolitikájából adódik.
Összefoglalás
A kőolaj világpiaci ára jelentős, de nem kizárólagos tényező az üzemanyagárak alakulásában. Számos egyéb hatás — árfolyam, adók, logisztika, piaci verseny — együtt alakítja azt az árat, amivel a töltőállomásokon találkozunk. Éppen ezért az árak változása sokszor összetettebb, mint azt a napi olajár változások alapján várnánk.
Tipp: Ha szeretnéd nyomon követni az üzemanyagárak alakulását, érdemes figyelni nemcsak a világpiaci olajárat, hanem a forint-dollár árfolyamot és az aktuális hazai szabályozásokat is.